Amennyiben kertünk van, ellenőrizzük a kerítést, hogy biztonságosan zárja-e a kutya útját a külvilágba. Ha lyuk van rajta, javítsuk meg. Kis termetű kutyus esetén elegendő egy 1,2 méter magas kerítés, a legtöbb nagy kutyához viszont 1,8 méteres szükséges. Ne feledjük, hogy melyik kutyafajta - mint például a terrierek - természeténél fogva szeret ásni, és kiássa magát a kerítés alatt, amennyiben az nem teljesen biztonságos. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a kapu jól zár és a kiskutya nem tudja magát átpréselni rajta. Az úszómedencéket és a tavakat szintén körül kell keríteni. Ha a kert nincs megfelelő módon körülkerítve, tartsuk a kutyát zárt külső ketrecben. Ha ilyet építünk, biztosítsunk benne elegendő teret a játékhoz. Ha pedig úgy tefvezzük, hogy a kutya időnként akár több órán át is a ketrecben fog tartózkodni, építsünk bele kutyaházat. Ha nagy munkakutyánk van, például masztiff vagy dán dog, lehet, hogy kényelmesebb számára kint egy kutyakifutó, mint bent a házban élni. A kutyaház legyen elég nagy ahhoz, hogy az állat szabadon mozoghasson benne. Eleinte, amikor kiengedjük a kutyát a kertbe vagy a kifutóba, ne hagyjuk őt egyedül. A kutyák, ha felügyelet nélkül maradnak, olyanok, mint a szabadulóművészek.

Mérgező növények. Néhány szoba- és kerti növény, amely mérgező lehet a kutya számára, amennyiben bizonyos mennyiséget megeszik belőlük: mikulásvirág (levél), azálea (zöld levelek), buzogányvirág (levél), japán tiszafa (tűlevél, kéreg, mag), leander (levél, hajtás, kéreg), borostyán (termés), gomba (gyilkosgalócák), ricinus (mag).