A macskkat nem lehet csupn a bundjuk szne s mintzata alapjn besorolni, hiszem szmos fajtnak ugyanolyan jelleg szrzete van. Az egyes fajtk kztti igazi megjelensbeli klnbsg a test s a fej formjbl addik. A hzimacskk fejformjt hrom tpusra soroljuk: k vagy hromszg alak, gmbly s szgletes.
Fejformk. A szimi macska s a keleti macska kt jellegzetes pldja az k alak fejnek. Van nhny fajta, mint pldul a trk angra vagy az abesszin macska, amelyeknek gynevezett mdosult k alak fejk van. Alapveten ezekre is a hromszg jellemz, de a szgek finoman veltek, lekerektett krvonalak. Gmbly feje van a perzsa- a keleti rvid szr s a brit rvid szr macsknak. Az gynevezett mdosult gmbly fej (amely nem teljesen gmbly) kvnatos tulajdonsg olyan fajtknl, mint a burma, a manszigeti s az amerikai macska. A szgletes fej a szemek magassgban szles s a pofa irnyba enyhn keskenyedik, ami ngyszgletes sszbenyomst kelt. A mosmedvemacska s a havanna macska is ebbe a kategriba sorolhat.
Feltrul titkok. A koponya sok mindent elrul egy faj termszetrajzrl, evolcitrtnetrl, viselkedsrl s szoksairl. A hzi- s vadmacskk, valamint ms llatok koponyja kztt kt alapvet klnbsg van: a viszonylag nagy szemreg s a koponya egszhez kpest igen nagy mret llkapocscsont s -izomzat.
A nagy szemgdr felttelezsek szerint egyrszt arra utal, hogy a macska a zskmny felkutatsa s elejtse sorn ms ragadozkhoz kpest nagyobb mrtkben hagyatkozik a ltsra, de arra is, hogy fleg jszaka vadszik. Az jszakai letmd fajoknak, mint pldul a baglyoknak, szintn nagy szemregk van: a nagy szemek s pupillknak jobb a fnytr kpessge.
A kaponya kt oldaln minden ragadoznl ers izmok tallhatak, amelyek nyitjk s zrjk az llkapcsot, s kismrtk oldalirny mozgst is lehetv tesznek. A macskaflk llkapcsa, szemben ms ragadozkval, melyeknl mg fajon bell is nagy eltrsek lehetnek, elgg hasonl formj s mret. Ennek oka az lehet, hogy a macskaflk hasonl mdon vadsznak, mg ms ragadozk tbbfle zskmnyszerzsi mdszert is kifejlesztettek. |
AJÁNLOM AZ OLDALT